Hortobágy Ökorégió

Hazánk első nemzeti parkjának megalapításával már több mint harminc éve előtérbe kerültek a természetvédelmi prioritások a magyar Alföldön. A Hortobágyi Nemzeti Park védett területein és azok védőzónájában a kedvezőtlen termőhelyi körülmények, valamint a természetvédelmi kezelési szabályok alkalmazása ösztönzőleg hatott a természetvédelemmel harmonizáló, fenntartható gazdálkodási módok kialakítására.

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. alapítása óta folyamatosan állt át az ökológiai gazdálkodásra, napjainkban – 17 000 ha területtel, 3 000 állategységgel – a gazdálkodási mód legnagyobb magyarországi képviselője. A  Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége hortobágyi székhellyel alakult meg 2000-ben, a 25 legnagyobb ökogazdálkodó több mint 50 %-át fedi le a magyarországi ökoterületeknek. Szintén hortobágyi székhellyel jött létre a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület is, melynek 320 tagja a nemzeti park érdekeltségi területén       40 000 hektáron gazdálkodik. Négy éve a Hortobágyi Halgazdaság teljes területével – 5500 ha halastó – átállt az ökológiai gazdálkodásra, megkezdte a bio minősítésű hal értékesítését.

Összességében a magyarországi ökológiai gazdálkodás területének több mint egyharmada koncentrálódik a régióban, Hortobágy és térsége az ökogazdálkodás zászlós hajója.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a természetvédelmi feladatok ellátása során – új filozófiájának megfelelően – nagy jelentőséget tulajdonít a természetkímélő gazdálkodási módnak, ezért támogatja elterjedését. Az ökogazdálkodás termékeit a különleges minőségű, bio minősítésű, helyi gasztronómiai specialitásokat nemzeti parki termékeknek tekinti, a térséget pedig ökorégióként határozza meg.

Hortobágy Ökorégiónak a nemzeti park ajánlásával piacra kerülő biotermékei több alkalommal sikerrel szerepeltek  kiállításokon és szakmai rendezvényeken, ezért a legnagyobb térségbeli ökogazdálkodók és a HNP Igazgatóság 2005-ben úgy döntött, hogy összefognak a nemzetközi bemutatkozás érdekében is.

A biotermékek világkiállítását 1991 óta minden évben Németországban rendezi meg az IFOAM (Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége). Az első években Mannheim, Wiesbaden, Frankfurt adott helyet a Bio Fach rendezvénynek, 1999 óta a nürnbergi Messecentrumban rendezik. 2006-ban 110 nemzet 2245 kiállítója vett részt, 33 000 fő szakmai látogatót regisztráltak.

A 2007. február 15-18. között tartandó világkiállításon Hortobágy és térsége második alkalommal önálló standon jelent meg “HORTOBÁGY ÖKOREGION” név alatt, ahol a legjellemzőbb nemzeti parki termékek (szürke marhából, mangalicából, bivalyból, racka juhból és halból készült bioélelmiszerek, tejtermékek, pékáruk, pálinka, méz, bor, gyógynövények stb.) kerültek bemutatásra, a tájegység hagyományaival (viselet, zene, tánc stb.) idegenforgalmi ajánlataival együtt (5. Hall, 302. Stand).

Nürnberg és Hortobágy kapcsolata – a magyar szürke szarvasmarhának köszönhetően – sok száz évvel ezelőtti. Nem túlzás a középkori magyar állattenyésztés európai méretű teljesítményeként értékelni ennek a tájfajtának a kitenyésztését, amelyik századokon át kiváló tulajdonságaival meghódította és uralta is az európai piacokat, mind a hústermelés, mind az igaerő-teljesítmény tekintetében. Az alföldi pusztáról Nyugat-Európába hajtott szürke marha valóban világmárkának számított. Ez a fajta alkalmas volt arra, hogy sok száz km-es lábon hajtás után is jó minőségben érkezzék meg a távoli vágóhídakra. Széles hajtóutak vezettek minden irányba, legfőbb piacunk Bécs volt, de eljutott a magyar marha Nürnbergbe, Strassburgba, Velencébe is. Az utolsó nürnbergi marhavásár 1713-ban volt. A fajta történetét kutatók szerint – a XVII. század végi hatalmas nürnbergi tűzvészt követően –  a magyar pusztáról megérkező szürkemarhacsorda mentette meg a város lakosságát az éhhaláltól. Nürnbergben az óvárost átszelő folyón átívelő Fleischbrücke nevű híd mellett ma is megtekinthető szürkemarhaszobor emlékeztet a régmúltra. A Hortobágy Ökorégió standján kiemelt szerepe volt a szürke marhából készült termékeknek.