DSC01745 2017 május 01

Majális a Pusztai Állatparkban

Ezen a hétvégén a tavaszt ünnepeljük mi is. A hagyományokhoz híven közösen májusfát állítunk, lehetőség van a pusztai virtusok kipróbálására, mint pányvadobás, patkódobás, almahalászat.

14680816_833575910111155_7889075065937265245_o 2017 június 03

Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó

A rideg tartásban élő szürke marhát vigyázó pásztorok, gulyások körében még ma is élő hagyományokat, mesterségük fogásait kívánja bemutatni.

Kettős gémes kút napnyugtakor 2017 június 24

Aratási szokások és hiedelmek

Ki-ki próbára teheti tudását kalászos gabonáink felismerése terén, kézműves foglalkozás keretein belül pedig a szalmafonás rejtelmeibe is betekintést nyerhetünk.

Hortobágyi csikósnyereg

A hortobágyi csikósnyereg – más néven hara, priccs, patrac – abból az időből ered, amikor a vármegyék erősen tilalmazták a pásztoroknak a nyergek használatát, hogy ezzel hátsó szándékú nagyobb útjaikat megakadályozzák. A priccset – kialakításának köszönhetően – könnyű a lóra felhelyezni, levenni, a hatóság emberei elől pedig szükség esetén egyszerűen a szűr alá rejthették. A fent említett szabályzás még a 19. század közepén is megfigyelhető volt. Béres András 1962-es írása szerint a priccset ekkor már csak a hortobágyi csikósok használták.

A priccs tulajdonképpen nem is nyereg, hanem csak egy nyeregváz nélküli, kiszabott nemez- vagy posztó, amelyet vászonnal, olykor bőrrel is bevonnak. Egyszerűbbet pásztorok is csináltak, a díszesebbeket szíjgyártók készítették. Hevedere nincsen, csupán két kengyele. Tulajdonképpen ez a legfontosabb része, hiszen maga a priccs arra szolgál, hogy a csikós csüngetett lába ne zsibbadjon el, azt meg tudja pihentetni a kengyelben, vágtában továbbá ez a lovas támasztéka.

A hortobágyi csikósok körében ma is használatos priccs alapvetően egy 40×50 cm nagyságú, téglalap alakú, több rétegből összevarrt szűrposztó lap, amelynek két elülső sarkára vaskarikát erősítenek, ebbe csatolják a két kengyelszíjat. Az általános formánál a csikósnyereg elülső részét – ahová a kengyelt erősítik – hosszabbra hagyják, hogy leérjen a ló oldalára, míg a hátsó részét ívelten, félkör alakúra vágják. Az egészet néha bőrrel is befedik, majd színes bőrrátétekkel, vörös, kék, sárga harasztrózsákkal díszítik is.

Mikor a bojtárt a lovagláshoz szoktatják, először szőrén üli meg a lovat, hiszen ha így megtanulja, a heveder nélküli priccsen, lábát a kengyelben nyugtatva könnyen megül. E nyereg használata egyszerű, bár avatatlan embernek szokatlan. Ha szükséges, a csikós egyszerűen felteszi a ló hátára a priccset, és úgy tud felülni rá, ha a jobb karjával erősen a ló jobb oldalához szorítja, bal kezével sörényt fog, bal lábát pedig a ló bal alkarjához, könyök tájékhoz támasztja, és a földről vesz lendületet. Tanult csikós ügyesen, gyakorlottan csinálja, a tanulatlan bojtár nem egyszer keresztülcsúszik a ló másik oldalára. Ha a csikós a ménest állva őrzi, a csikósnyerget vállára csapva hordja, ha lefekszik, a feje alá hajtja.

Tapasztalatlan ember tehát könnyen leeshet a lóról, a priccs előnye azonban, hogy eséskor nem fordulhat elő a láb kengyelbe való akadása, mert a csikósnyereg is lerepül a hátasról, lovasával együtt. További előny, hogy a nyergelés – a heveder hiánya miatt – nem vesz különösebb időt igénybe, gyorsan elvégezhető.

Hírek és újdonságok

Még több hír

Eladó állataink

Még több eladó állat
Zsombék

Zsombék

Nonius VIII-71 Zsombék, pej mén

Pedagógus sarok Mobil alkalmazás Kép & Videó galéria
Szervezeti egységeink:
Támogató partnereink: